2015. december 6., vasárnap

Süsü, a sárkány 1. rész. A születés

SÜSÜ, A SÁRKÁNY






1976
SÜSÜ, A SÁRKÁNY

1980
Sárkányellátó Vállalat
Süsü, a rettentő

1981
Vendég a háznál, öröm a háznál
Süsü, a pesztra

1982
A mű-Süsü
A bűvös virág

1984 
Süsü csapdába esik
Süsü és a Sárkánylány 
_______________________________

A Süsü a sárkány c. báb-musicalnek én /Takács Vera/ voltam a dramaturgja, így egész pontosan tudom hogyan indult ez az egész.
Takács Vera
1973 nyarán vasárnap délutáni takarítás közben a rádiót hallgatva megütötte a fülemet egy sárkány hangja, aki éppen azon sopánkodott, hogy ő milyen süsü, mert az rendben van, hogy elájul, ha meglátja szerelmét a királylányt, de hogy pont egy kőre essen, az már nem normális… Mindez Bodrogi Gyula hangján.
Miroslav Nastosijevic: SÜSÜ, A SÁRKÁNY c. rádiójátéka szólt, Csajági János rendezésében. Annyira beleszerelmesedtem a sárkány figurájába, hogy elkezdtem rágni a főnökeim fülét, csináljunk belőle bábjátékot. Addig rágtam, míg megunták és rábólintottak. Jó tessék! Annak rendje módja szerint megvásárolták a megfilmesítési jogokat. Ekkor kezdődött a valódi munka. Jártam íróról íróra, de valahogy a legkiválóbbak sem éreztek rá a "süsüség" ízére. Szerencsére Csukás István éppen kilépett tv szerkesztői állásából, abbahagyta a Hétmérföldes Kamera c. gyerekhíradó készítését, csak az írással kívánt foglalkozni. Meglett az igazi! Lelkesen kezdte írni a forgatókönyvet. Bekapcsolódott a munkába a rendező Szabó Attila és a bábtervező Lévai Sándor is. Hosszú viták, éjszakázások, veszekedések és nagy röhögések közepette megszületett SÜSÜ! Már nem is hasonlított az eredetire, igazi Csukás mese lett. 

Csukás dedikációja az első nyomtatott könyvön

Süsü, a sárkány 2. rész. Műhelymunka

Az első Süsü, az 50 perces a Filmgyár műtermeiben készült.
Stúdió 1975
 A folytatások már a televízió belső gyártásában. Ez annak is köszönhető, hogy a díszletműhely részlegeként remek szakembereket felvonultató bábműhely jött létre. Zsengellér Miklós vezetésével.
A Süsü bábjait és makettjeit Kemény Henrik, Rieger Rudolf, Maly Róbert, Salgó Rózsa és Szabó Emőke készítette.
Nemcsak a bábokat kellett a tervek alapján megformálni. Sok apró kellék, mozgó makett, alakfigurák, falba csapódó nyílvessző várt elkészítésre. Pajzsok, kardok, sisakok 10-12 cm nagyságban az alig 60 cm mozgó királyi páncélautó, a vízköpő hal, Maly Róbert, Rieger Rudolf, Pregardt Oszkár és Fekete Árpád munkái.


Maly Róbert 18 évesen került a Süsü produkcióba, s ahogy ő maga meséli, már az első napon rangos feladatot kapott. Egyet a megoldhatatlanok közül. Az Apasárkány figurája elsőre annyira rosszul sikerült, hogy Szabó Attila nem volt hajlandó felvenni a jelenetet. Elképzelhetetlen volt, hogy öt nap alatt egy teljesen új figura készül. És mégis Maly felajánlotta, hogy megcsinálja, éjjel nappal dolgozott, megtanult lehetetlen helyzetekben aludni, de elkészült az új apa

Süsü, a sárkány 3. rész Lelkesítés


Süsü fő mozgatója Pehartz Imre
Akinek Süsü a fejét tapossa az nem más mint Pehartz Imre, Süsü legfőbb mozgatója. Ő tartotta a vállán a fejet, vagyis a fejet tartó állványzatot. Egyik kezével a száját/szemét mozgató mechanizmust irányította, a másikkal a sárkány kezébe bújt. Sokszor a szájat kintről mozgatták, és a két kézbe bújt aki középen volt… Mindenképpen kellett legalább 3 ember, sőt egy negyedik is ha a sárkány teljes alakban látszott és a farkát is lebegtetni kellett valakinek. Összhangban a testtel. Hát nem volt könnyű. Bár igazi bábosnak meg se kottyan ötfelé figyelni.
Süsü munkában
az előtérben Pehartzné Marika, és Csepeli Péter, aki a lepkét mozgatta.
"Ó, ha rózsabimbó lehetnék..."

Süsü, a sárkány 4. Zenebona - Koncert

SÜSÜ KONCERT

1994 tavaszán volt a Budapest Sportcsarnokban egy nagyszabású Süsü koncert, ahol a Bergendy, akkor éppen Tánc és Szalonzenekar mellett a Karsai Pantomim RT tagjai is közreműködtek és Süsü hangját maga Bodrogi Gyula szólaltatta meg.

Bergendy István, Bodrogi Gyula, Süsü /benne: Karsai JÁnos/

A koncerten KARSAI JÁNOS pantomimművész  bújt Süsü testébe.


Zaretzky Miklós Királyfi és Janza Kata Királylány

Mi sem bizonyítja jobban Süsü máig érvényes népszerűségét, mint ez az internetes mém, ahol Godzilla helyére fabrikálták Süsüt. Először háborogtam ezen, aztán rájöttem, ez igaz dicséret. Hát úgy vettem


Az első rész - Születés
A második rész - Műhelymunka
A harmadik rész - Lelkesítés
A negyedik rész - zenebona
Az ötödik rész - Hanglemezek
 Süsü honlapja



SÜSÜ, A SÁRKÁNY - HANGLEMEZEK

 http://www.takacsvera.hu/susu/zene.php
Hogy került egy beat zenekar egy bábfilmbe? A hetvenes években ez aztán nem volt szokásos. Beat zene gyerekműsorba! Jujj! Viszont a Bergendynek volt egy Papírsárkány c. száma, nekünk Somhegyi Bélával meg volt egy Papírsárkány c. kisiskolásoknak szóló magazinműsorunk és ez elég ok volt arra, hogy meghívjuk Őket a műsorba vendégeskedni. Jó fejek voltak, bejöttek. A játékoskedvű, kiváló zenészek előadták a dalt, bohóckodtak. Nagy sikerük volt. Akkor már a Süsü forgatókönyvén dolgoztunk, s ez a szereplés bogarat tett a fülünkbe, hogy a szokásos se hal se hús u.n. mesejáték kísérő zene helyett valami hatásosabb, karakteresebb zene kísérje sárkányunk útját. 
Bergendy István Singer Dezső gyártásvezetővel a családjával a forgatáson.

2015. november 10., kedd

KOVÁCS BÉLA

főszerkesztő

1927 - 

Magyar Rádió Műsortitkárság (1950-1957) Lektor, szerkesztő, a Műsortitkárság vezetője,
majd az MR Ifjúsági Osztályán irodalmi műsorokat szerkesztett
Magyar Televízió Gyermek és Ifjúsági Műsorok Főszerkesztősége  (1957-1987 )


1957 -ben nevezték ki a televíziós gyermekműsorok készítésére szakosodott osztály vezetőjének. 1987 -ig, nyugdíjba vonulásáig ezt a területet irányította.
A kezdeti nagy sikerek, Mi újság a Futrinka utcában? Riporter kerestetik, Tenkes kapitánya, Ki Mit Tud után is számos nemzetközileg is elismert, máig népszerű Tv játék, játékos vetélkedő, ismeretterjesztő sorozat került ki a főszerkesztőség munkája nyomán a képernyőre. 
Mivel a főszerkesztőség munkáját nem műfajok szerint, hanem a nézői korosztály alapján kellett megszervezni, olyan munkatársakra volt szükség, akik minden műfajban járatosak. Kovács Béla kiváló érzékkel válogatta meg munkatársait a kezdetek nagyjai mellett - Bálint Ágnes, Rockenbauer Pál, Békés József, Kelemen Endre. Katkics Ilona, Kende Márta, Kremsier Edit, Szabó Attila, a hetvenes évek fiatalításakor is sikerült új színekkel gazdagítani a főszerkesztőséget É.Szabó Márta, Takács Vera,  Rózsa György,  Gregorich András, Somhegyi Béla, Vadkerty Tibor, Zahora Mária...
Életrajza részletesen az ARCÉLEK sorozatban olvasható ITT 

Kovács Béla megőrizte az első televíziós házi telefonkönyveket 1957/58 -ból  - ITT erről - ennek kapcsán beszélgettünk a régi időkről

2015. október 12., hétfő

Kicsi és Nagy


Szabó Attila a televíziós trükk technika és a fekete színház hagyományaira építve, a remek karikaturista LEHO /Lehoczky István/ írói-tervezői közreműködésével bábsorozat készítésébe kezdett.
A Kicsi és Nagy sorozat epizódjai pár perces karikatúrák, viccek bábokkal elmesélve. Az elkészült néhány rész remek szórakoztatást ígér, pár perces vidámságot. A tv műsor szüneteiben kellett volna elhelyezni őket, derítésként. 
Egy félbemaradt műsor képei:

aki látszik: Varanyi Lajos, Joshi Barath
aki kékben: Meixler Ildikó és Demeter Sára

2015. október 11., vasárnap

Szöllösi Irén

Szöllősi Irén
1920–2011
színész, bábszínész
Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában tanult. 1946 –ban a Nemzeti Színház tagja lett, majd Bod László igazgató átcsábította az Állami Bábszínházba, ahol hamar kiderült, hogy nemcsak színésznőként, bábmozgatóként is kiváló tehetséggel rendelkezik. 
Balogh Géza tanulmányában írja: „Gozzi A szarvaskirály című mesejátékában a fiatal Szöllősi Irén pályájának kirobbanó sikerét hozta. Romantikus hevülete, temperamentuma maradéktalanul érvényesült a parádés szerepben.”Tragikus és komikus nőalakokat egyaránt megformált Az Állami Bábszínház világhírű produkcióiban játszott szerepei mellett országos ismertséget és sikert hoztak a televíziós alakítások, Cicamica, Bunyós Bálint. Ezeket az állat és gyerekfigurákat is a felnőtt darabokban nyújtott igényességgel formálta meg.

Szabó Attila

SZABÓ ATTILA
1936 -1998
rendező

1960-tól ügyelőként és asszisztensként, majd 1964-től adásrendezőként dolgozott a Magyar Televízióban.1986-tól vezetőrendező, majd főrendező lett.
1967-ben készítette el Dugasz Matyi birodalma című első önálló bábjátékfilmjét, ahol sok meglepő technikai újítást alkalmazott. A híres esti mese bábsorozatokat eleinte asszisztensként, majd rendezőként készítette rendkívül igényesen (Mi újság a Futrinka utcában?, Csupafül, Futrinka utca). Kiugró sikert aratott a Zsebtévé című sorozat megtervezésével és rendezésével. Öveges professzor kísérletei és a Vitéz László és a többiek
c. Kemény Henrik művészetét megörökítő sorozat esetében pedig a teljes alázat, a bemutatásra kerülő személyiség középpontba helyezése, a televíziós alkotó folyamat elrejtése volt a megfelelő eszköze. Évekig rendezte a Fabula című irodalmi sorozatot,  Korniss Péter fotóművésszel két sorozatot is készített. Ő rendezte  Csukás István: Le a cipővel! című vidám, nyári történetének két részes filmváltozatát is.

2015. október 8., csütörtök

Bródy Vera

Bródy Vera
1924 október 14.
bábtervező, színész, tanár

Az Iparművészeti Főiskolán tanult.
1949-ben színészként kezdte a pályát a Művész Színházban
1951 és 1954 között az Állami Bábszínház műhelyének szobrásza,
1956 és 1958 között a Győri Állami Bábszínház művésze volt
1958-tól pedig ismét az Állami Bábszínházban dolgozott
1968 –ban férjével Párizsba költözött, de továbbra is dolgozott az Állami Bábszínházban
A Magyar Televíziónak 1958 óta állandó külsős munkatársa
Az Állami Bábszínház kiemelkedő sikereinek részese volt. Ő volt a tervezője a Szőke ciklon c. előadásnak, ami az első nemzetközileg is elismert felnőtt előadás volt. Ő tervezte a világot járt A fából faragott királyfi bábjait. Alkotója volt A pagodák hercege, Háry János, A vihar c. daraboknak is.
Gyerekeknek készült számtalan műve közül a legelső, 1952 –ben bemutatott, és máig a repertoáron tartott Tersánszky Józsi Jenő Misi mókus meséje volt.

2015. október 5., hétfő

I/Y

A nevekkel sokszor van baj
Főként az i/y végü nevekkel
Bródy Vera szerencsés, mert az ő nevét mindig y -al írják
Simándi/y József esetében már nem egyértelmű, hol i hol y
A legnagyobb zűrzavar Szöllősy/i Irén nevével van, mert neki még ö/ő betűi is vannak
variációk:

MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN? 

2015. szeptember 18., péntek

Bálint Ágnes

Bálint Ágnes (Németh Sándorné/
1922 - 2008. író, szerkesztő, dramaturg.

A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban tette le. majd a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul .
1937. -ben  Bécsben a Frauenakademie nevű rajzintézetben rajzolni tanult.
14 éves korában a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.
1964
1958 -ban éppen egy Külkereskedelmi Vállalatnál dolgozott, ahol  négy felsőfokú nyelvvizsgát szerzett. Ekkor jelent meg a hirdetés, hogy a televízió gyerekszerkesztősége munkatársat keres. Jelentkezett az állásra. Kovács Béla az osztály vezetője, jó érzékkel első látásra döntött, Bálint Ágnest szerződtette. 1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót.
Írói munkásságáért 1975 -ben József Attila díjat kapott.

Major Ida

MAJOR IDA
1920– 2005:
Színész, előadóművész.
Rózsahegyi Kálmán tanítványa,
1929–31-ben Lakner Artúr gyermekszínházának tagja.
1935-ben a Király Színház,
1937-ben az Arizona Mulató,
1939–44-ben a Pátria Hanglemezvállalat szerződtetett énekesnője volt.
1942–1949 között a Komédia Orfeum,
1945–49-ben a Pódium Kabaré,
1951–1960 között az Állami Bábszínház és a Kamara Varieté tagja.
1960–68-ban a televízió mesefilmjeinek (Futrinka utca: Böbe baba) szereplőjeként aratta sikereit.
Kellér Dezső író, humorista, konferanszié felesége volt.


Simándy József


Simándy József
1916 – 2002
színész, bábszínész, rendező
1936-tól Komáromban újságíróként dolgozott, majd egy vándorszínész társulat tagja lett.
Pályája kezdetén rajongott bonviván és kiváló karakterszínész.
1948-tól egy magánbábszínházzal, az Artista Egyesület Mutatványos engedélyével járta az országot. 1949-től 1958-ig az Állami Bábszínház színésze és rendezője
 1957–58-ban az Állami Bábszínház megbízott igazgatója.
1958-tól 1971-ig a József Attila Művelődési Központ igazgatója.
 Nagy televíziós népszerűséget szerzett Morzsi kutya megformálásával. /Beűűű/
 A televízióban színészként is dolgozott és rendezett bábjátékokat, sorozatokat

2015. szeptember 17., csütörtök

B. Kiss István

B. KISS ISTVÁN 
1927-1982
Bábszínész, rendező,
Bölöni Kiss István korának legkiemelkedőbb bábszínésze volt
Amatőr bábjátékosként kezdte pályáját, majd
1953-tól az Állami Bábszínház tagja lett.
Rövid ideig a győri Kisfaludy Színház művésze, majd visszatért az Állami Bábszínházhoz.
Főszereplője volt a nagy klasszikusokat színpadra vivő bábszínházi sikereknek a hatvanas/hetvenes években.
Bábjátékos virtuózként jellemezték.
Az Állami Bábszínház  Bábstúdiójának bábmozgatási tanára volt.
A közönség leginkább a Mazsola című bájos bábfilm-sorozat Manócskájaként ismerhetik.
 Munkásságáért Jászai Mari díjjal tüntették ki.

Havas Gertrúd

HAVAS GERTRÚD
1926 – 1982
bábszínész, színész
1946-ban végzett az  Országos Színészképzőben.
A Ganz Gyárban dolgozott, majd az Állami Faluszínház színésznője. 1949 –ben leszerződött a Mesebarlangba.
1955 és 58 között a Magyar Rádió munkatársa.
1958 –tól az Állami Bábszínház vezető színésze az Európát bejárt sikerdarabok főszerepeit játszotta.
Közben a Televízió bábjátékaiban játszik. Ikonikus figurát alkot Mazsola utánozhatatlan hangját adva. 
1964 –ben Mazsola alakításáért a Magyar Televízió nívódíjban részesítette.
A Jászai Mari-díjat 1966-ban és 1974-ben kapta meg..

2015. szeptember 16., szerda

Kende Márta

Kende Márta
1923 - 1994
rendező, grafikus
Kende Márta a Sündisznócska lakodalma
felvétele közben 1981
A Magyar Televízió első évtizedének meghatározó alkotó személyisége. A bábműfajban iskolát teremtett.
1939-43 között Pesten és Párizsban grafikai iskolákat látogatott, itthon szerezte meg grafikusi oklevelét. Dolgozott az Úttörő Színházban, az Ifjúsági Színházban, a Madách Színházban, az Állami Bábszínházban 1947-től 1950-ig mint segédrendező, majd 1950-től mint rendező.
A Magyar Rádiónál külsős rendezőként dolgozott. Itt ismerte meg Kovács Béla, az alakuló televízió gyermek szerkesztőségének vezetője és csábította át a televízióba. 1958-tól a Magyar Televízió rendezője. 
A régi televíziós újságok tanúsága szerint 1959 és 1963 között, a Televízió kezdeti időszakában, minden héten volt legalább egy élő adása – mivel akkor még minden élőben ment -, vagy valamilyen műsora (csak az első 4 évben több mint 250 darab!!!). Minden műfajban dolgozott, gyerekműsort éppoly szívesen rendezett, mint mély-elemző dokumentumfilmet (a korabeli kritikák „cinéma vérité”-ként emlegetik egy-egy műsorát), grafikusi végzettsége, és világlátása predesztinálta a képzőművészeti alkotásokra, melyekből szintén sokat vitt vászonra, de rendezett ifjúsági, vagy felnőtteknek szóló TV-játékokat is. 

2015. szeptember 7., hétfő

LÉVAI SÁNDOR


Sompolyogi formálódik Lévai Sándor ceruzája alatt.
A Futrinka utca makettje mellett
A Mi újság a Futrinka utcában? c. sorozat indulásakor a bábok és a díszlet tervezésével Lévai Sándort bízták meg. Lévai az Állami Bábszínház tervezője, színésze elégedetlen volt a feladataival, a klikkekre szakadó bábszínházi léttel, inkább belevágott az ismeretlenbe, kipróbálni milyen is a televízió. Aztán, mert kalandvágyó volt, élete végéig ott maradt a békésnek éppen nem mondható, de mindig új kihívásokkal szolgáló tévében. Nem panaszkodhatott a feladatok színességére. Ő lett a legfoglalkoztatottabb bábtervező, stílusa rányomta a bélyegét a magyar televíziós bábjátékok külső megjelenésére

Ritka pillanat Lévai Sándor a Süsü a sárkány
forgatási szünetében, a díszletet ellenőrzi
1930 -ban született Balassagyarmaton. 1954 -ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskola, Színpadtervező szakán. 1954-ben a kecskeméti színház díszlettervezője. majd a győri bábszínházban díszlettervező és bábszínész; 1960-83: a Magyar Televízió báb- és díszlettervezője. Nevéhez fűződnek olyan mai klasszikus mesék díszletei és bábjai mint a Futrinka utca, Csupafül, Rémusz bácsi meséi, Zsebtévé, Süsü, a sárkány.
 
linkek: 

Szőnyi Kató


Szőnyi Kató (Bp., 1918. dec. 19.Bp., 1989. dec. 24.): rendező, Jászai-díjas (1960), érdemes művész (1967), kiváló művész (1978). Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában szerzett képesítést, és 1947-ben a Mesebarlang Bábszínházhoz szerződött. 1949-1955-ig az Állami Bábszínház tagja, 1955-ben a Győri Bábszínház vezetője és rendezője. 1958-ban visszatért az Állami Bábszínházhoz, amelynek 1965-től főrendezője. Rendezéseivel nemzetközi elismerést szerzett. 1960-ban a báb világtalálkozón a Biztos siker c. produkcióját a legjobb rendezés díjával tüntették ki. Fontosabb rendezései: Shakespeare: Szentivánéji álom; Bartók Béla: A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin; Kodály Zoltán: Háry János; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Petőfi Sándor: János vitéz; Sztravinszkij: Petruska; Britten: A pagodák hercege. – Irod. Földes Anna: Bábok és emberek. Beszélgetés Sz. K.-val (Színház, 1970. 6. sz.); Koós István: Elment a bábművész (Film, Színház, Muzsika, 1990. jan. 6.); Selmeci Elek: Sz. K. halálára (Magy. Nemzet, 1990. jan. 8.).

Bartók Béla: A csodálatos mandarin

Pantomim egy felvonásban

Librettó: Lengyel Menyhért
Bábszínpadra alkalmazta: Szilágyi Dezső

Szereplők: Mandarin; A Lány – Szakály Márta; Első csavargó – Gruber Hugó; Második csavargó – Gyurkó Henrik; Harmadik csavargó – Csajághy Béla; Öreg gavallér – Erdős István; Az Ifjú – Csák Zsolt; Juhász Ibolya, Kovács Marianna

Báb- és díszlettervező: Koós Iván
Asszisztens-játékmester: Kalmár Éva
Rendezte: Szőnyi Kató

Zenei felvétel: a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, Sándor János vezényletével

Bartók Béla: A fából faragott királyfi

Táncjáték egy f elvonásban

Librettó: Balázs Béla
Bábszínpadra alkalmazta: Szilágyi Dezső

Szereplők: Bánky Eszter, Czipott Gábor, Csajághy Béla, Erdős István, Gruber Hugó, Gyurkó Henrik, Juhász Ibolya, Kovács Marianna, Kuthy Ágnes, Szakály Márta

Báb- és díszlettervező: Bródy Vera
Asszisztens-játékmester: Kalmár Éva
Rendezte: Szőnyi Kató

Zenei felvétel: Állami Hangverseny Zenekar, vezényel: Ferencsik János