2016. szeptember 7., szerda

MI ÚJSÁG A FUTRINKA UTCÁBAN?

Bálint Ágnes Cicamicával és Böbe babával
Amikor 1961 elején Bálint Ágnest azzal bízták meg, hogy írjon, válogasson meséket a Nagyapó meséi című műsorhoz, arra gondolt, kezd unalmassá válni, hogy mindig csak mondja valaki a mesét, mint egy rádióban. Valami érdekesebbet kellene kitalálni.
Gondolta legyenek Nagyapó körül szereplők, pl. egy kutya és egy macska. Ez jó párosítás. Így először Cicamica és Morzsi kutya költözött be Nagyapó karosszéke mellé. Ez már valami, de nem elég. Ági vonattal járt be dolgozni és a vonaton reggelente, estelente sok minden történik. Pl. egyik alkalommal az ülésen ott hevert egy baba. A szerkesztő/író képzelete azonnal mocorogni kezdett. Hát Nagyapó miért ne találhatna egy babát a vonaton a mesében is? És megszületett Böbe baba. Ettől kezdve már nem egy mesélő színész, hanem egy egész sereglet, egy valódi bábjátéksorozat szereplői sorakoztak fel esti mesélni. A megrendelést kiadó főszerkesztő nem bánta a változást. Tetszett neki a történet. Sőt még azt is eltűrte - vagy büszkén vállalta? – hogy az egyik szereplő, a Csőr nagyhatalmú főszerkesztője rá hasonlítson.

Megjelent a Csőr!
Sün Sámuel főszerkesztő diktál
Liba Leontinnak a titkárnőnek
Egy sorozat előkészítése izgalommal és sok munkával jár. A műhelyekben lázas munka kezdődött, bábokat, maketteket kezdtek gyártani, miniatűr kellékeket. Babákkal és gyűszűnyi edénykékkel szaladgáltak meglett komoly férfiak. Ezt a hangulatot idézi a Rádióújság beharangozója.


Rádióújság 1961. november 23

 „Mi újság a Futrinka utcában?
Sokan kérdezik ezt mostanában egymástól a Televízióban, és a válasz mindig nagyon komoly: „Már bevezettük a titkos rádiókészülékeket az egérlyukba.””Már megjelent a Csőr első száma.+”A macskasanzont felvettük magnóra, a kolbászdalt most komponálják.””A Lépesméz cukrászda elé hirdetőoszlop kerül.””Cicamica divatos új kalapja kicsit nagyra sikerült.” „A 99-es busz még döcög, de majd megjavítjuk. A zsúfoltságon azonban nem tudunk segíteni…”
Igen, a 99-es busz ugyanolyan zsúfolt, mint a Körúton szaladgáló nagy testvére. És az utcabéliek – bár van köztük egér, róka sündisznó- ugyanúgy kedvelik, vagy nem kedvelik szomszédaikat, ugyanúgy megbámulják az új lakásba költözőket, mint bármelyik igazi pesti, pestkörnyéki utca lakói. Éppen ezért reméljük, hogy ez a gyermekek számára készülő sorozatműsor nem okoz majd gondot a nagypapáknak, nagymamáknak: a képernyőn pergő eseményeket figyelve nem kell unokáiknak holmi elavult fogalmakról, intézményekről előadást tartaniuk…”


Ez volt az első sikeres „szappanopera” a magyar tévében. Bábfilm volt, gyerekeknek készült, mégis mindenki nézte, mert nem mesefigurák, hanem élő emberek szerepeltek a folytatásokban. Ráadásul olyan hétköznapi természetességgel játszottak a színészek, ami akkoriban élő darabokban sem volt szokásos. Cicamica és Böbe baba fecsegése annyira „csajos”, Morzsi morgós gondoskodása, sértődése tipikusan mintha a szomszéd mondaná. A témák, a lakáshiány, a rágalmazás, a lustaság, a szomszéd libák áskálódása, szintén a mindennapokat idézték. 7 rész készült az első szakaszban. Kéthetenként sugározták. Mégis ez alapozta meg a legendát.
 A stúdióban
Ekkor még senki nem tudta, hogyan kell televíziós bábjáték sorozatot készíteni. A fiatal, profi bábos, de egyúttal kezdő televíziós stábnak kellett kitalálnia hogyan legyen. Lelkesek voltak és jókedvűek. Az epizódok forgatókönyve is frissen készült. A bábfilmeket gondosan készítették elő, sokat próbáltak. Centire kidolgozták a kameramozgásokat, hiszen élőben közvetítették a stúdióban játszódó előadást és adás közben rögzítették. A hangulat, az izgalom, az alkotás öröme jól érződik a néha homályos, fekete fehér képkockákon is.
Munka közben.Kende Márta rendező
Szabó Attila asszisztens, Bálint Ágnes szerkesztő-író
Egy kis tévé történet:
A gyerekeknek és az ifjúságnak műsort készítő osztály rendszeresen adott ismeretterjesztő műsorokat iskolásoknak, meséltek a bemondók esti meséket, voltak kisfilmek, bábszínházi közvetítések. A többi részlegtől eltérően ezen a területen nem műfaj, hanem a nézők életkora határozta meg milyen műsorok készüljenek. Amikor lehetőség volt arra, hogy növeljék a szerkesztőség létszámát, meghirdettek egy állást azzal, hogy a jelentkezőnek az óvodásoknak készülő műsorok gondozása lesz a feladata. Szerencsére Bálint Ágnes is jelentkezett a munkára, és Kovács Béla a szerkesztőség vezetője jól választott. Akkor már átjött a televízióhoz  Kende Márta rendező, aki előtte a Bábszínházban és a rádióban is rendezett. A bábszínházi konfliktusok Lévai Sándor tervezőt is a tévéhez sodorták. Remek alkotó gárda gyűlt össze
Az alkotók életrajza  EZEN az oldalon található
Lévai Sándor Sompolyogi figuráját rajzolja
a Futrinka utca makettje mellett
A köcsögház tervei
és ilyen, amikor készen van
B. Kiss István próbál Sompolyogival
MUNKA A PARAVÁN MÖGÖTT. A hatvanas évek elején még nem volt mód a jeleneteket külön-külön felvenni, esetleg ismételni, javítgatni. Mint egy országos, milliós premieren, úgy kellett bemutatni. Így aztán sokat próbáltak. Gyakran éjszakánként, mert a bábszínház napközben, az ottani színházi munkák fontosságára hivatkozva nem adta ki a színészeket. A próbákra készítettek egy „tákolt” paravánt és hungarocell próbabábokat. Nemcsak a bábok mozgását, azt is ki kellett próbálni a színészek hogyan férnek el egymás mellett, nem zavarják -e a másikat, elég -e a két kezük, vagy kell segítség, kell -e kezet váltani, hogy jutnak a kellékükhöz....
Szabó Attila asszisztensként segít ajtót nyitni
Szöllösy Irén Cicamica próbabábuval.

Major Ida Böbebabával
Pletykázás: /de nagyon jellemző/

Böbe Baba a legnépszerűbb figura volt a Futrinka utca szereplői között. Higgadtsága jól ellensúlyozta a kissé meggondolatlan, szertelen Cicamicát. Volt Böbének egy sajátos hanghordozása. „Pestiesen” beszélt. Mondhatnánk nyafogott, de csak egy kicsit. És ez a beszédmodor divattá vált. Magam, aki a hatvanas években gimnazista voltam jól emlékszem, hogy otthon a faluban mi lányok bizony úgy beszéltünk, mint Böbe Baba. Olyannyira elterjedt ez a böbebabázás, hogy szemet szúrt a nevelőknek, és leveleket írtak, hogy kikérik maguknak. És kritizáló újságcikkek jelentek meg. Az egyedi hang az egyendivat és egyenviselkedés korszakában nem volt helyénvaló. Az alkotók - mögöttük a rajongó gyerekekkel, felnőttekkel - sokáig megvédték Böbe Babát, de az új sorozatban azért már nem szerepelt.





Egy kis adalék a korabeli sajtóból:

Békés Megyei Népújság /1963. október 27. vasárnap – Lenkefi Konrád –/
 „(...) Érdekes vita alakult ki a filmklubban megrendezett baráti beszélgetésen. A jelenlevő szakemberek elsősorban a tv bábműsorát bírálták, ezen belül is főleg a Mi újság a Futrinka utcában?, valamint a Cicavízió c. adásokat. Annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a fent említett műsorok pedagógiai szempontból erősen kifogásolhatók. Példaként több felszólaló megemlítette az országszerte ismert Böbe Babát, aki sok esetben vét a szép magyar beszéd szabályai ellen, s mintegy esszenciája a pesti úgynevezett körúti zsargon-nyelvnek, mely feltétlenül romboló hatású az anyanyelvi oktatást illetően.  Többen megemlítették, hogy Cica Mica és Böbe Baba tulajdonképpen nem a gyermekek életkori sajátosságaihoz mért figurák. Sokkal inkább a kabarét kedvelő felnőtteknek szólnak szóhasználataik, kiszólásaik és egész játékon belüli életük. (...)” – 9. oldal (Gondolatok az UNIMA Magyar Tagozatának II. közgyűléséről – Miért kifogásolható a tv Cicavízió című műsora)


Petőfi Népe /1963. október 29. kedd – Dr. Bakkay Tiborné/
"...
A FILMKLUBBAN rendezett vitán többek között szó volt, a televízió jelentőségéről is.  Az UNIMA-tagok, akik nemcsak hivatásos bábművészek – saját hivatásuk szemszögéből vagy mint szülők, nevelők – régóta szunnyadó véleményüket mondták el a Futrinka utcai bábsorozatról. A bábosok tudják: gyermekek számára mindig megragadó a bábjáték akkor is, ha a felnőtt tudatos, felelős kritikája elítéli. Ezzel azonban nem szabad visszaélni. A Futrinka utca kiváló színészeket szerepeltet. Ők, de elsősorban a gyermekvilág megérdemelnék, hogy egy hozzájuk közelálló téma a nekik megfelelő irodalmi nyelven szólaljon meg. De nincs lelkesítő hőse, világosan elhatároló figurája sem a darabnak. A negatív, ellenszenves rókával szemben egy „nyárspolgári” cica, Böbe-baba és egy általában pórul járó, jó szándékú kutya szerepel.  Böbe kis kopasz fejével gyermek lehetne, de ha megszólal egy pesti barátnő hanghordozásával ilyeneket mond: „Te odaadtad a rókának a szép moher takaródat, amit az IKKÁ-ba vettél?”  Ez a stílus és tartalom még a pesti gyerekeknek sem adhat irodalmi, művészi élményt, vidéken meg éppen hamis és idegen." 

Köznevelés /1963. november 8. péntek – T. G./
"
Böbe baba szerepeinek egyik sarkalatos hibája: sztárszerepek, testhez alkotva. Lehet, hogy egyes szülőknek, felnőtteknek, nevelőknek és egyes íróknak, valamint rendezőknek ezek a kotnyeles, minden lében kanál kislányok és kisfiúk az „édes”, az „ennivaló” „csöppségek”, én azonban azon a véleményen vagyok, hogy ezek a kisokosok és azok a kisokos szerepek, amilyeneket Böbe baba is alakít, nagy adag individualizmust tartalmaznak és ezen keresztül a gyermek karrierizmus, a gyermekprimadonnáskodás kellékeit is magukban hordják. Nem ilyen harsány, fölényes és fölényeskedő okosság a jellemzője a közösségi szellemben nevelt gyermeknek.
A gyerekek ezrei szívják magukba élményszerűen Böbe baba harsány, fölényes, individualista okosságát. És ez így és ezért nincs jól. Nevelésünk egész szellemével ellenkezik ez az individualizmus..."

A hogy mégis mennyire a gyerekeknek szólt ez a sorozat a rajongó levelek sokasága bizonyítja:
A Rádióújság színes hírei között olvastuk:
„A „Futrinka utca” szerkesztője felbontja a duzzadt, vastag borítékot - életnagyságú, szürke rongy-egérke hullik ki belőle. Fél füle hiányzik. Mellette levél: „Mivel Cica-Mica nem szeret dolgozni, nincs pénze ennivalóra, így azt gondoltuk, ezzel a kisegérrel jóllakhat. Igaz, az egyik füle elveszett, de ha megtaláljuk, azt is elküldjük. Jó étvágyat! Gyürki Kamilla III. o. tan.” Elsőosztályos öcsikéje Kálmán még hozzáírta: Erre mifelénk sok egér van és ha Cica-Mica akar dolgozni, biztos találna olyan házat, ahol munkájáért megbecsülnék.”


Az első adások:
1961. november 23. Csütörtök
17:30 Mi újság a Futrinka utcában?
Egy szobakonyhás tejesköcsög
Bábjáték


1961. december 7. Csütörtök
17:30 Kicsinyek műsora
Mi újság a Futrinka utcában?
Szárazkolbászkerítés


1961. december 24. Vasárnap
16:00 LESKELŐDÉS HELYETT c. összeállításban:
Mi újság a Futrinka utcában?
 III. Kolbász helyett korcsolya


1962. január 25. Csütörtök
17:30 Mi újság a Futrinka utcában?
IV. Sárgarépafőzelék


1962. február 22. Csütörtök
17:30 Böbe baba postája
Bábjelenet


1962. március 3. szombat
17:35 Mi újság a Futrinka utcában?
Bál a Csuporban
Bábjelenet

1962. április 23.


A főszereplők életrajza ITT
stábfotó 1962
eredeti aláírásokkal

nagy stáb fotó 1963
Források:
Bálint Ágnes honlapja
A Bálint Ágnes Emlékház kiállítási anyagai
Sanyi manó - szerkesztő: Shah Gabriella - Gaál István Egyesület kiadása - 2014
Balogh Géza: A bábjáték Magyarországon - Vince Kiadó 2010
Rádió és Televízió Újság
Bánszki Kristóf (ELTE Filmtudomány Tanszék mesterkurzus hallgató) cikkgyűjteménye
Személyes emlékezések 

A fotók Bálint Ágnes, Kende Márta, Szabó Attila hagyatékából, valamint internetes oldalakról.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése