Süsü 40+

Singer Dezső gyártásvezető
Sárközy András operatőr
Kubcsik Gyula makettes és Zsengellér Miklós a hajdani Díszletgyártó Üzem vezetője
Szabó Attila a rendező sajnos már csak a videóról figyeli Süsüjének sorsát
Herpai András a kiállítás kurátora
Takács Vera megnyitót mond - Zich Zsolt felvétele
Mondom a 3 perces megnyitó beszédet

Süsü, a sárkány 1. rész. A születés

SÜSÜ, A SÁRKÁNY






1977
SÜSÜ, A SÁRKÁNY

1980
Sárkányellátó Vállalat
Süsü, a rettentő

1981
Vendég a háznál, öröm a háznál
Süsü, a pesztra

1982
A mű-Süsü
A bűvös virág

1984 
Süsü csapdába esik
Süsü és a Sárkánylány 
_______________________________

A Süsü a sárkány c. báb-musicalnek én /Takács Vera/ voltam a dramaturgja, így egész pontosan tudom hogyan indult ez az egész.
Takács Vera
1973 nyarán vasárnap délutáni takarítás közben a rádiót hallgatva megütötte a fülemet egy sárkány hangja, aki éppen azon sopánkodott, hogy ő milyen süsü, mert az rendben van, hogy elájul, ha meglátja szerelmét a királylányt, de hogy pont egy kőre essen, az már nem normális… Mindez Bodrogi Gyula hangján.
Miroslav Nastosijevic: SÜSÜ, A SÁRKÁNY c. rádiójátéka szólt, Csajági János rendezésében.
Annyira beleszerelmesedtem a sárkány figurájába, hogy elkezdtem rágni a főnökeim fülét, csináljunk belőle bábjátékot. Addig rágtam, míg megunták és rábólintottak. Jó tessék! Annak rendje módja szerint megvásárolták a megfilmesítési jogokat. Ekkor kezdődött a valódi munka. Jártam íróról íróra, de valahogy a legkiválóbbak sem éreztek rá a "süsüség" ízére. Szerencsére Csukás István éppen kilépett tv szerkesztői állásából, abbahagyta a Hétmérföldes Kamera c. gyerekhíradó készítését, csak az írással kívánt foglalkozni. Meglett az igazi!

Sokan csodálkozva kérdezik miért telik el annyi idő mire az ötletből forgatókönyv lesz? Azért mert mindent át kell gondolni. Adva volt egy szereplő Süsü, a behemót ámde jószívű, kicsit bugyuta sárkány. Mit lehet vele kezdeni? Az rendben van, hogy szerelmes királylányba, de valahogy el is kell jutni a királyi udvarba, hogy megláthassa szerelmét. Mi történik, ha egy ilyen nagy sárkány megjelenik a domboldalon… hogyan reagálnak az emberek? mit szólnak, ha meglátják az ismeretlent? vajon meg akarják ismerni? vagy gyáván elszaladnak? Mégis mi lehet a megoldás. Sok változat, sok lehetőség. Mindennek megkeresni az okát, kipróbálni a lehetőségeket. Ez a dramaturg munkájának a lényege, hogy a történések eredetét és következményeit is elemezze, a szereplők karakterrajzát elkészítse. Megfogalmazza azt a fő gondolatot, amiért érdemes a művet elkészíteni, Az eseményeken kívül mi az, amiről szól, ami a mondanivalója. Csukással sokat dolgoztunk, vitatkoztunk ezen. Sokat mondtuk, hogy külcsín és belbecs. Sokat beszéltünk gyávaságról és előítéletekről, az ismeretlentől való félelemről, a gyávaság formáiról. Mi a megoldás, Persze jöjjön a Királyfi végül is mesében vagyunk, jönnie kell a Királyfinak, aki nem fél. Miért nem fél a királyfi, annyira jó jellem? az is lehet, de lehet, hogy éppen szerencséje van és olyan helyzetben ismeri meg a hatalmas és félelmetes sárkányt, amikor éppen bőg és azon nyafog, hogy csúfolják, mert akkora hogy ülve nyalja a holdvilágot! – ezeket mind át kell gondolni, mire megszületik a forgatókönyv. Bekapcsolódott a munkába a rendező Szabó Attila és a bábtervező Lévai Sándor is. Hosszú viták, éjszakázások, veszekedések és nagy röhögések közepette megszületett SÜSÜ! Már nem is hasonlított az eredetire, igazi Csukás mese lett. 

Csukás dedikációja az első nyomtatott könyvön
És a Dramaturgiai Tanács 1974. november 22-én elfogadta SÜSÜ, A SÁRKÁNY történetének forgatókönyvét.
1976 őszén elkészült az első rész. Nagyon szerettük, de a bemutató után a kritika fanyalgott. Szenteste délutánján sugározták, a nézők mással voltak elfoglalva, kevesen látták. Meg voltunk szeppenve. De! Fél év múlva a Kőszegi Szemlén már osztatlan volt a siker és első díjat kaptunk. A zsűrielnök, dr. Ancsel Éva filozófus hosszan elemezte, mennyire jellemző a mi társadalmunkra ez a sárkánytörténet, amiben a jó csak kerülő úton tud győzni, de így is elbukik. Egy halom dolgot mondott, ami eszünkbe sem jutott, de mégis ott volt benne. Aztán minden díjtól, elemzéstől függetlenül 27 ország vásárolta meg másfél év alatt. Kezdett kiderülni, hogy ez tényleg jó, hogy tényleg eltalált valamit, de azt, hogy még ma is állandóan vetítik a televíziók, sosem gondoltuk volna. Süsü születését azóta legendák övezik. Minden résztvevő úgy gondolja, hogy nélküle nem jöhetett volna létre. És tényleg, talán ez a titok! Olyan munkatársak csinálták, akik a magukénak érezték és mindent beleadtak. Dramaturg/szerkesztőként az volt a dolgom, hogy elindítsam a munkát, megírassam és elfogadtassam a forgatókönyvet, ezzel párhuzamosan pedig megszervezzem és fellelkesítsem az alkotói stábot. Ha az alapstáb tagokat sikerült jól kiválasztani, a dramaturg akár már hátra is dőlhet, mert ők teszik a dolgukat. Ez a Süsünél remekül sikerült. Csukás, Szabó Attila, Lévai, Bergendy, Abonyi, Petrucz. Tették a dolgukat. És ez a lelkesedés a kivitelező stábra is átragadt




Süsü, a sárkány 2. rész. Műhelymunka

Az első Süsü, az 50 perces a Filmgyár műtermeiben készült.
Stúdió 1975
 A folytatások már a televízió belső gyártásában. Ez annak is köszönhető, hogy a díszletműhely részlegeként remek szakembereket felvonultató bábműhely jött létre. Zsengellér Miklós vezetésével.
A Süsü bábjait és makettjeit Kemény Henrik, Rieger Rudolf, Maly Róbert, Salgó Rózsa és Szabó Emőke készítette.
Nemcsak a bábokat kellett a tervek alapján megformálni. Sok apró kellék, mozgó makett, alakfigurák, falba csapódó nyílvessző várt elkészítésre. Pajzsok, kardok, sisakok 10-12 cm nagyságban az alig 60 cm mozgó királyi páncélautó, a vízköpő hal, Maly Róbert, Rieger Rudolf, Pregardt Oszkár és Fekete Árpád munkái.


Maly Róbert 18 évesen került a Süsü produkcióba, s ahogy ő maga meséli, már az első napon rangos feladatot kapott. Egyet a megoldhatatlanok közül. Az Apasárkány figurája elsőre annyira rosszul sikerült, hogy Szabó Attila nem volt hajlandó felvenni a jelenetet. Elképzelhetetlen volt, hogy öt nap alatt egy teljesen új figura készül. És mégis Maly felajánlotta, hogy megcsinálja, éjjel nappal dolgozott, megtanult lehetetlen helyzetekben aludni, de elkészült az új apa

Elindult a Süsü emlék gyűjtés
ha,marosan videókkal

A sárkány alakjának megformálásához a döntő lökést furcsa módon egy radírtól kapta. Lévai állított be vele, egy kisfiútól orozta el. Ez a kis figura mozdította el a holtpontról az addig mindennel elégedetlen stábot. Eldöntettek az arányok, a kisgyerek mintájára, egyharmad fej, kétharmad test. Fontos volt, hogy pislogni tudjon, nyissa - csukja a száját. A másik nehéz feladatot a sárkány bőre adta. Egy rusztikus frottír szövetet festettek be sárkány zöldre, ez volt a bőre. Nagyon jól mutatott távolról, egész alakban, de egy közeli képen bizony csak egy törölközőnek hatott. Ekkor keletkeztek a „bumbuskák”. Szabó Emőke és Salgó Róza, két kiváló fiatal iparművész nevezték így ezeket a kis félgömböket, amiket az Ő kreativitásuk tett hozzá a sárkány megjelenéséhez.


Az 1977. évi Kőszegi Gyermekfilmek és Gyermekműsorok Fesztiváljának szakmai vitájából idézek:
„…egy szakmai megfigyelés: gondoljanak arra hogy emlékeznek -e a paravánízű beállításokra? Hatvan percig úgy nézzük, mintha nem is paravánnal játszanák, hanem valóságos környezetben. Ez pedig olyan lelemény a rendező, díszlettervező, operatőr részéről, ami nagyon ritkán fordul elő ilyen bábokkal eljátszani a dolgot paraván előtt, mintha csaknem rajzfilmet látna az ember. Ez egyszerűen formai rátalálás „ /Sándor György/
 
Szabó Attila munkásságának kiemelkedő alkotása volt a Süsü a sárkány c. 9 részes bábfilm sorozat. A bábmozgatás igényessége, a látvány csodája, a pontos, aprólékos kidolgozás, a kesztyűs báb műfaját a csúcsra juttatta. A Lévai Sándor tervezővel és Abonyi Antal operatőrrel közösen kialakított díszletforma, ahol a kamera akár körbefordulva is követheti a szereplőt, a filmszerű beállítások, a plánok "élőszerű" használata, a világítás, ami pl. a bábszemeket élővé tette egyaránt hozzájárult, hogy a néző nem a megszokott színpadszerű kesztyűs bábfeldolgozást látta, hanem valami olyan élményt kapott, ahol teljesen elfelejtheti nemcsak a kisgyerek, hanem a nagykamasz, és a felnőtt is, hogy nem élő filmet, hanem bábot lát.
Hegedűs Anikó, Szabó Attila, Abonyi Antal, Sárközy András
Lévai Sándor a Süsü forgatáson
 Néhány érdekes:

Süsü fodrásznál járt, az első rész és a folytatások között új frizurát kapott.
Szerintem jól áll neki a kefe haj.
Az első részben a tűzfújás nem úgy sikerült, ahogy tervezték. Ilyen esetekben, mint pl. a tüzet okádó sárkány, impregnálják a szövetet tűzálló anyaggal, az orrába patronokat tesznek és TŰŰŰZ! De a rendező elégedetlen volt a füst mennyiségével, azt szerette volna, ha füstöl mint egy gőzmozdony. Hát megkapta a magáét. És majdnem egy egész új fejet kellett építeni a sárkánynak.
Szabó Attila és Lévai Sándor mindketten megszállott maximalisták voltak, semmilyen kompromisszumot nem tűrtek, a munkatársakat agyon szekálták, őrületbe kergették, mégis szívesen dolgoztak velük, mert tudták a végeredmény megéri. Különben meg ezek a filmesek/tévések - az igaziak - a kihívásokat szeretik, a minőségi munkát és nem megúszni akarják.

Stábfotó 1976 Az első rész forgatása végén


Az első rész - Születés
A második rész - Műhelymunka
A harmadik rész - Lelkesítés
A negyedik rész - Zenebona
Ötödik rész - Hanglemezek

 Süsü honlapja
stáblista 
Írta: Csukás István
Dramaturg: Takács Vera
Rendezte: Szabó Attila
Zeneszerző: Bergendy István
Báb- és díszlettervező: Lévai Sándor
Operatőr: Abonyi Antal
Gyártásvezető: Petrucz Miklós, Singer Dezső
 Felvételvezető: Bánhalmi Anna, Nyuzó Béla, Oláh Lajos
Vágó: Balázsi Zsuzsa, Bessenyei Erzsi, Di Pol Jolanda
Hangmérnök: Tóbel Béla
Grafikus: Gaál Éva, Katona Gyöngyi, Makki Mari, Sáfár Márta

Bábmechanikus: Rieger Rudolf
Makett: Pregardt Oszkár, Maly Róbert
Technikus Fekete Árpád
Koordinátor: Fleiner Gábor
Díszletépítő: Balázs László, Czövek János, Egenhoffer Tibor, Pugris Sándor
Berendező: Fazekas Zoltán
Kellék: Szabó Zsuzsa

Fővilágosító: Békési Lajos, Tréfás Imre
Színes technika: Szabó László
Segédoperatőr: Sárközy András, Szirmai Béla
Vágóasszisztens: Balázsi Zsuzsa, Révész Márta, Tátrai Eszter
Pirotechnika: Varsányi Attila
Naplóvezető: Dr. Nagy Györgyné
Rendezőasszisztens: Cs. Farkas Mihály, Frankó Zsuzsa, Hegedűs Anikó, Östör Zsuzsa, Réti Kata
Fényképek: Kempfner Zsófia, Lippai Ágnes, Szilágyi Mariann, Zich Zsolt
Lézertechnika: Multimédia Stúdió
Zenei rendező: Victor Máté

A bábok és díszletek az MTV díszletgyártó üzemének műhelyeiben készültek.

Süsü, a sárkány 3. rész Lelkesítés


Süsü fő mozgatója Pehartz Imre
Akinek Süsü a fejét tapossa az nem más mint Pehartz Imre, Süsü legfőbb mozgatója. Ő tartotta a vállán a fejet, vagyis a fejet tartó állványzatot. Egyik kezével a száját/szemét mozgató mechanizmust irányította, a másikkal a sárkány kezébe bújt. Sokszor a szájat kintről mozgatták, és a két kézbe bújt aki középen volt… Mindenképpen kellett legalább 3 ember, sőt egy negyedik is ha a sárkány teljes alakban látszott és a farkát is lebegtetni kellett valakinek. Összhangban a testtel. Hát nem volt könnyű. Bár igazi bábosnak meg se kottyan ötfelé figyelni.
Süsü munkában
az előtérben Pehartzné Marika, és Csepeli Péter, aki a lepkét mozgatta.
"Ó, ha rózsabimbó lehetnék..."

lent és fent
A kesztyűs báb (zsákbáb, bi-bá-bó), amelyet mindenféle mechanikus áttétel nélkül, közvetlenül a kezére húzva éltet a játékos.
A kesztyűs bábok tervezésénél nemcsak a karaktert kell jól kidolgozni azt is figyelembe kell venni, ki mozgatja majd a figurát, mekkora keze van, melyik kezére kell illeszteni a bábot. Pl. a Királyfi mozgatójának, Simándy Józsefnek volt a legnagyobb a keze. Az ő bábuját kevesen tudták átvenni, mert ha kicsi kézzel bújsz bele lötyög és nem fogad szót. A báb a kéz részévé válik.
„A bábu betöretlen csikó, mindegyik más. Sok munka van abban, amíg ez az élettelen test azt csinálja, amit én akarok, le kell faragnom a sutaságát. Én összenövök játszótársaimmal” /Szakály Márta bábművész/


 Néhány, eddig sosem publikált kép a forgatásról:amatőr felvételek
Horváth Károly, Kemény Henrik, Simándy József, Györkös Kató
Kaszás László, Kemény Henrik
Varanyi Lajos és Simándy József - a zsoldosok
amikor a bábok még nem élnek
A hangpultnál Süsü, Tóbel Béla hangmérnök
és Nanovszky László mikrofonos


 A munka közbeni képeket Búzási Péter felvételvezető készítette


Az első rész - Születés
A második rész - Műhelymunka
A harmadik rész - Lelkesítés
A negyedik rész - Zenebona
Az ötödik rész - Hanglemezek
 Süsü honlapja


szereplők
hangok és bábosok
Süsü: Bodrogi Gyula
Kóbor királyfi, majd Király: Sztankay István
Királylány, majd Királyné: Hűvösvölgyi Ildikó
Kiskirályfi: Meixler Ildikó
Öreg király: Csákányi László
Kancellár: Kaló Flórián
Dadus: Horváth Teri (1. részben), Tábori Nóra (2. résztől, 9. részig)
Írnok: Haumann Péter (2. résztől, 4. részig), Mikó István (6. résztől, 9. részig)
Sárkányfűárus: Miklósy György
Hadvezér: Gyenge Árpád (1. részben), Balázs Péter (2. résztől, 9. részig)
I. Zsoldos (vörös szakállú): Horváth Gyula (1. részben), Horkai János (2. résztől, 9. részig)
II. Zsoldos (fekete szakállú): Horkai János (1. részben), Zenthe Ferenc (2. résztől, 9. részig)
Apasárkány: Basilides Zoltán
Csizmadia: Prókai István (1. részben), Szabó Ottó (2. résztől, 9. részig)
Pék: Usztics Mátyás
Kocsmáros: Képessy József
Szénégető: Farkas Antal
Idős nő: Vay Ilus
Szakács: Farkas Antal
Zöldséges Kofa: Czigány Judit (1. részben), Hacser Józsa (2. résztől, 9. részig)
Asszony: Báró Anna
Borbély: Szombathy Gyula
Toronyőr: Vándor József
Holló: Verebély Iván
Petrence király: Vajda László
Petrence király kancellárja: Velenczey István
Torzonborz király: Horváth Gyula
Torzonborz király kancellárja: Benedek Miklós
Torzonborz király kémje: Paudits Béla
Torzonborz király hadvezére: Kibédi Ervin (5. részben), Szombathy Gyula (6. és 8. részben)
Öreg kertész: Képessy József
Sárkánylány: Kiss Mari

Bábmozgatók:  Balogh Klári, Bathó László, Csepeli Péter, Dózsa László, Györkös Kató, Horváth József, Horváth Károly, Horváth Pál, Horváth Teri, Juhász Tóth Frigyes, Kaszás László, Kaszner Irén, Koffler Gizi, Kovács Enikő, Langer Ede, Márkus Ferenc, Németh Marietta, Papp Ágnes, Soós Lajos, Varanyi Lajos
Közreműködik: Astra Bábegyüttes, Bergendy-együttes

Süsü, a sárkány 4. Zenebona - Koncert

SÜSÜ KONCERT

1994 tavaszán volt a Budapest Sportcsarnokban egy nagyszabású Süsü koncert, ahol a Bergendy, akkor éppen Tánc és Szalonzenekar mellett a Karsai Pantomim RT tagjai is közreműködtek és Süsü hangját maga Bodrogi Gyula szólaltatta meg.

Bergendy István, Bodrogi Gyula, Süsü /benne: Karsai JÁnos/

A koncerten KARSAI JÁNOS pantomimművész  bújt Süsü testébe.


Zaretzky Miklós Királyfi és Janza Kata Királylány

Mi sem bizonyítja jobban Süsü máig érvényes népszerűségét, mint ez az internetes mém, ahol Godzilla helyére fabrikálták Süsüt. Először háborogtam ezen, aztán rájöttem, ez igaz dicséret. Hát úgy vettem


Az első rész - Születés
A második rész - Műhelymunka
A harmadik rész - Lelkesítés
A negyedik rész - zenebona
Az ötödik rész - Hanglemezek
 Süsü honlapja