1981
Vendég a háznál, öröm a háznál
Süsü, a pesztra
1982
A mű-Süsü
A bűvös virág
1984
Süsü csapdába esik
Süsü és a Sárkánylány
_______________________________
Takács Vera
A Süsü a sárkány c. báb-musicalnek én /Takács Vera/ voltam a dramaturgja, így egész pontosan tudom hogyan indult ez az egész.
1973 nyarán vasárnap délutáni takarítás közben a rádiót hallgatva megütötte a fülemet egy sárkány hangja, aki éppen azon sopánkodott, hogy ő milyen süsü, mert az rendben van, hogy elájul, ha meglátja szerelmét a királylányt, de hogy pont egy kőre essen, az már nem normális… Mindez Bodrogi Gyula hangján.
Miroslav Nastosijevic: SÜSÜ, A SÁRKÁNY c. rádiójátéka szólt, Csajági János rendezésében.
Annyira beleszerelmesedtem a sárkány figurájába, hogy elkezdtem rágni a főnökeim fülét, csináljunk belőle bábjátékot. Addig rágtam, míg megunták és rábólintottak. Jó tessék! Annak rendje módja szerint megvásárolták a megfilmesítési jogokat. Ekkor kezdődött a valódi munka. Jártam íróról íróra, de valahogy a legkiválóbbak sem éreztek rá a "süsüség" ízére. Szerencsére Csukás István éppen kilépett tv szerkesztői állásából, ez azért fontos, mert már nem volt "belsős", azaz nyugodtan fel lehetett kérni, írói tehetsége meg vitathatatlan volt. Meglett az igazi!
Sokan csodálkozva kérdezik miért
telik el annyi idő mire az ötletből forgatókönyv lesz? Azért mert mindent át kell
gondolni. Adva volt egy szereplő Süsü, a behemót ámde jószívű, kicsit bugyuta
sárkány. Mit lehet vele kezdeni? Az rendben van, hogy szerelmes királylányba,
de valahogy el is kell jutni a királyi udvarba, hogy megláthassa szerelmét. Mi
történik, ha egy ilyen nagy sárkány megjelenik a domboldalon… hogyan reagálnak
az emberek? mit szólnak, ha meglátják az ismeretlent? vajon meg akarják
ismerni? vagy gyáván elszaladnak? Mégis mi lehet a megoldás. Sok változat, sok
lehetőség. Mindennek megkeresni az okát, kipróbálni a lehetőségeket. Ez a dramaturg
munkájának a lényege, hogy a történések eredetét és következményeit is elemezze,
a szereplők karakterrajzát elkészítse. Megfogalmazza azt a fő gondolatot,
amiért érdemes a művet elkészíteni, Az eseményeken kívül mi az, amiről szól,
ami a mondanivalója. Csukással sokat dolgoztunk, vitatkoztunk ezen. Sokat
mondtuk, hogy külcsín és belbecs. Sokat
beszéltünk gyávaságról és előítéletekről, az ismeretlentől való félelemről, a
gyávaság formáiról. Mi a megoldás, Persze jöjjön a Királyfi végül is mesében
vagyunk, jönnie kell a Királyfinak, aki nem fél. Miért nem fél a királyfi,
annyira jó jellem? az is lehet, de lehet, hogy éppen szerencséje van és olyan
helyzetben ismeri meg a hatalmas és félelmetes sárkányt, amikor éppen bőg és azon
nyafog, hogy csúfolják, mert akkora hogy ülve nyalja a holdvilágot! – ezeket
mind át kell gondolni, mire megszületik a forgatókönyv. Bekapcsolódott a munkába a rendező Szabó Attila és a bábtervező Lévai Sándor is. Hosszú viták, éjszakázások, veszekedések és nagy röhögések közepette megszületett SÜSÜ! Már nem is hasonlított az eredetire, igazi Csukás mese lett.
Csukás dedikációja az első nyomtatott könyvön
És a Dramaturgiai Tanács 1974. november 22-én elfogadta SÜSÜ, A SÁRKÁNY történetének forgatókönyvét.
1976 őszén elkészült az első rész. Nagyon szerettük, de a bemutató után a kritika fanyalgott. Szenteste délutánján sugározták, a nézők mással voltak elfoglalva, kevesen látták. Meg voltunk szeppenve. De! Fél év múlva a Kőszegi Szemlén már osztatlan volt a siker és első díjat kaptunk. A zsűrielnök, dr. Ancsel Éva filozófus hosszan elemezte, mennyire jellemző a mi társadalmunkra ez a sárkánytörténet, amiben a jó csak kerülő úton tud győzni, de így is elbukik. Egy halom dolgot mondott, ami eszünkbe sem jutott, de mégis ott volt benne. Aztán minden díjtól, elemzéstől függetlenül 27 ország vásárolta meg másfél év alatt. Kezdett kiderülni, hogy ez tényleg jó, hogy tényleg eltalált valamit, de azt, hogy még ma is állandóan vetítik a televíziók, sosem gondoltuk volna. Süsü születését azóta legendák övezik. Minden résztvevő úgy gondolja, hogy nélküle nem jöhetett volna létre. És tényleg, talán ez a titok! Olyan munkatársak csinálták, akik a magukénak érezték és mindent beleadtak. Dramaturg/szerkesztőként az volt a dolgom, hogy elindítsam a munkát, megírassam és elfogadtassam a forgatókönyvet, ezzel párhuzamosan pedig megszervezzem és fellelkesítsem az alkotói stábot. Ha az alapstáb tagokat sikerült jól kiválasztani, a dramaturg akár már hátra is dőlhet, mert ők teszik a dolgukat. Ez a Süsünél remekül sikerült. Csukás, Szabó Attila, Lévai, Bergendy, Abonyi, Petrucz. Tették a dolgukat. És ez a lelkesedés a kivitelező stábra is átragadt
Az első Süsü, az 50 perces a Filmgyár műtermeiben készült.
Stúdió 1975
A folytatások már a televízió belső gyártásában. Ez annak is köszönhető, hogy a díszletműhely részlegeként remek szakembereket felvonultató bábműhely jött létre. Zsengellér Miklós vezetésével.
Zsengellér Miklós emlékezik
Nemcsak a bábokat kellett a tervek alapján megformálni. Sok apró kellék, mozgó makett, alakfigurák, falba csapódó nyílvessző várt elkészítésre. Pajzsok, kardok, sisakok 10-12 cm nagyságban az alig 60 cm mozgó királyi páncélautó, a vízköpő hal, Maly Róbert, Rieger Rudolf, Pregardt Oszkár és Fekete Árpád munkái.
Maly Róbert 18 évesen került a Süsü produkcióba, s ahogy ő maga meséli, már az első napon rangos feladatot kapott. Egyet a megoldhatatlanok közül. Az Apasárkány figurája elsőre annyira rosszul sikerült, hogy Szabó Attila nem volt hajlandó felvenni a jelenetet. Elképzelhetetlen volt, hogy öt nap alatt egy teljesen új figura készül. És mégis Maly felajánlotta, hogy megcsinálja, éjjel nappal dolgozott, megtanult lehetetlen helyzetekben aludni, de elkészült az új apa
Maly Róberet elmondja hog yis történt ez, meg még néhány érdekes műhelytitkot árul el
A sárkány alakjának megformálásához a döntő lökést furcsa módon egy radírtól kapta. Lévai állított be vele, egy kisfiútól orozta el. Ez a kis figura mozdította el a holtpontról az addig mindennel elégedetlen stábot. Eldöntettek az arányok, a kisgyerek mintájára, egyharmad fej, kétharmad test. Fontos volt, hogy pislogni tudjon, nyissa - csukja a száját. A másik nehéz feladatot a sárkány bőre adta. Egy rusztikus frottír szövetet festettek be sárkány zöldre, ez volt a bőre. Nagyon jól mutatott távolról, egész alakban, de egy közeli képen bizony csak egy törölközőnek hatott. Ekkor keletkeztek a „bumbuskák”. Szabó Emőke és Salgó Róza, két kiváló fiatal iparművész nevezték így ezeket a kis félgömböket, amiket az Ő kreativitásuk tett hozzá a sárkány megjelenéséhez.
A folytatások idején már létrejött a bábműhely - ahogy Zsengellér Miklós videójában is hallhatjátok és ekkor Dely Teréz vezetésével 3 kiváló iparművész dolgozott a bábműhelyben Szabó Márti, Papp Judit, és Zoób Kati
Az 1977. évi Kőszegi Gyermekfilmek és Gyermekműsorok Fesztiváljának szakmai vitájából idézek:
„…egy szakmai megfigyelés: gondoljanak arra hogy emlékeznek -e a paravánízű beállításokra? Hatvan percig úgy nézzük, mintha nem is
paravánnal játszanák, hanem valóságos környezetben. Ez pedig olyan
lelemény a rendező, díszlettervező, operatőr részéről, ami nagyon ritkán
fordul elő ilyen bábokkal eljátszani a dolgot paraván előtt, mintha
csaknem rajzfilmet látna az ember. Ez egyszerűen formai rátalálás „
/Sándor György/
Szabó Attila munkásságának kiemelkedő alkotása volt a Süsü a sárkány c. 9 részes bábfilm sorozat. A bábmozgatás igényessége, a látvány csodája, a pontos, aprólékos kidolgozás, a kesztyűs báb műfaját a csúcsra juttatta. A Lévai Sándor tervezővel és Abonyi Antal operatőrrel közösen kialakított díszletforma, ahol a kamera akár körbefordulva is követheti a szereplőt, a filmszerű beállítások, a plánok "élőszerű" használata, a világítás, ami pl. a bábszemeket élővé tette egyaránt hozzájárult, hogy a néző nem a megszokott színpadszerű kesztyűs bábfeldolgozást látta, hanem valami olyan élményt kapott, ahol teljesen elfelejtheti nemcsak a kisgyerek, hanem a nagykamasz, és a felnőtt is, hogy nem élő filmet, hanem bábot lát.
Hegedűs Anikó, Szabó Attila, Abonyi Antal, Sárközy András
Lévai Sándor a Süsü forgatáson
Singer Dezső gyártásvezető a Süsü forgatásról
ABONYI ANTAL operatőr
DI POL JOLANDA vágó
Néhány érdekes:
Süsü fodrásznál járt, az első rész és a folytatások között új frizurát kapott.
Szerintem jól áll neki a kefe haj.
Az első részben a tűzfújás nem úgy sikerült, ahogy tervezték. Ilyen esetekben, mint pl. a tüzet okádó sárkány, impregnálják a szövetet tűzálló anyaggal, az orrába patronokat tesznek és TŰŰŰZ! De a rendező elégedetlen volt a füst mennyiségével, azt szerette volna, ha füstöl mint egy gőzmozdony. Hát megkapta a magáét. És majdnem egy egész új fejet kellett építeni a sárkánynak.
Szabó Attila és Lévai Sándor mindketten megszállott maximalisták voltak, semmilyen kompromisszumot nem tűrtek, a munkatársakat agyon szekálták, őrületbe kergették, mégis szívesen dolgoztak velük, mert tudták a végeredmény megéri. Különben meg ezek a filmesek/tévések - az igaziak - a kihívásokat szeretik, a minőségi munkát és nem megúszni akarják.
Írta: Csukás István Dramaturg: Takács Vera Rendezte: Szabó Attila Zeneszerző: Bergendy István Báb- és díszlettervező: Lévai Sándor Operatőr: Abonyi Antal Gyártásvezető: Petrucz Miklós, Singer Dezső
Felvételvezető: Bánhalmi Anna, Nyuzó Béla, Oláh Lajos Vágó: Balázsi Zsuzsa, Bessenyei Erzsi, Di Pol Jolanda Hangmérnök: Tóbel Béla Grafikus: Gaál Éva, Katona Gyöngyi, Makki Mari, Sáfár Márta
Bábmechanikus: Rieger Rudolf Makett: Pregardt Oszkár, Maly Róbert Technikus Fekete Árpád Koordinátor: Fleiner Gábor Díszletépítő: Balázs László, Czövek János, Egenhoffer Tibor, Pugris Sándor Berendező: Fazekas Zoltán Kellék: Szabó Zsuzsa
Fővilágosító: Békési Lajos, Tréfás Imre Színes technika: Szabó László Segédoperatőr: Sárközy András, Szirmai Béla Vágóasszisztens: Balázsi Zsuzsa, Révész Márta, Tátrai Eszter Pirotechnika: Varsányi Attila Naplóvezető: Dr. Nagy Györgyné Rendezőasszisztens: Cs. Farkas Mihály, Frankó Zsuzsa, Hegedűs Anikó, Östör Zsuzsa, Réti Kata Fényképek: Kempfner Zsófia, Lippai Ágnes, Szilágyi Mariann, Zich Zsolt Lézertechnika: Multimédia Stúdió Zenei rendező: Victor Máté
A bábok és díszletek az MTV díszletgyártó üzemének műhelyeiben készültek.
Akinek Süsü
a fejét tapossa az nem más, mint Pehartz Imre, Süsü legfőbb mozgatója. Ő
tartotta a vállán a fejet, amikor a sárkány nem a nagy állványzaton volt, mert
hajolni kellett, finom mozgásokat kellett végeznie. (ha a 2. részben
meghallgattad Maly Robi videóját pontosan tudod milyen volt, amikor egy guruló
állványon mozgott Süsü, a rajta csüngő színészekkel együtt.) Egyik kezével a
száját/szemét mozgató mechanizmust irányította, a másikkal a sárkány kezébe
bújt. Sokszor a szájat kintről mozgatták, és a két kézbe bújt, aki középen
volt… Mindenképpen kellett legalább 3 ember, sőt egy negyedik is, ha a sárkány
teljes alakban látszott és a farkát is lebegtetni kellett valakinek.
Összhangban a testtel. Hát nem volt könnyű. Bár igazi bábosnak meg se kottyan
ötfelé figyelni.
Süsü munkában
az előtérben Pehartzné Marika, és Csepeli Péter, aki a lepkét mozgatta.
"Ó, ha rózsabimbó lehetnék..."
lent és fent
A kesztyűs báb (zsákbáb, bi-bá-bó), amelyet mindenféle mechanikus áttétel nélkül, közvetlenül a kezére húzva éltet a játékos.
A kesztyűs bábok tervezésénél nemcsak a karaktert kell jól kidolgozni azt is figyelembe kell venni, ki mozgatja majd a figurát, mekkora keze van, melyik kezére kell illeszteni a bábot. Pl. a Királyfi mozgatójának, Simándy Józsefnek volt a legnagyobb a keze. Az ő bábuját kevesen tudták átvenni, mert ha kicsi kézzel bújsz bele lötyög és nem fogad szót. A báb a kéz részévé válik. „A bábu betöretlen csikó, mindegyik más. Sok munka van abban, amíg ez az
élettelen test azt csinálja, amit én akarok, le kell faragnom a
sutaságát. Én összenövök játszótársaimmal” /Szakály Márta bábművész/
Néhány, eddig sosem publikált kép a forgatásról:amatőr felvételek
Horváth Károly, Kemény Henrik, Simándy József, Györkös Kató
Kaszás László, Kemény Henrik
Varanyi Lajos és Simándy József - a zsoldosok
amikor a bábok még nem élnek
A hangpultnál Süsü, Tóbel Béla hangmérnök
és Nanovszky László mikrofonos
A munka közbeni képeket Búzási Péter felvételvezető készítette
Süsü: Bodrogi Gyula Kóbor királyfi, majd Király: Sztankay István Királylány, majd Királyné: Hűvösvölgyi Ildikó Kiskirályfi: Meixler Ildikó Öreg király: Csákányi László Kancellár: Kaló Flórián Dadus: Horváth Teri (1. részben), Tábori Nóra (2. résztől, 9. részig) Írnok: Haumann Péter (2. résztől, 4. részig), Mikó István (6. résztől, 9. részig) Sárkányfűárus: Miklósy György Hadvezér: Gyenge Árpád (1. részben), Balázs Péter (2. résztől, 9. részig) I. Zsoldos (vörös szakállú): Horváth Gyula (1. részben), Horkai János (2. résztől, 9. részig) II. Zsoldos (fekete szakállú): Horkai János (1. részben), Zenthe Ferenc (2. résztől, 9. részig) Apasárkány: Basilides Zoltán Csizmadia: Prókai István (1. részben), Szabó Ottó (2. résztől, 9. részig) Pék: Usztics Mátyás Kocsmáros: Képessy József Szénégető: Farkas Antal Idős nő: Vay Ilus Szakács: Farkas Antal Zöldséges Kofa: Czigány Judit (1. részben), Hacser Józsa (2. résztől, 9. részig) Asszony: Báró Anna Borbély: Szombathy Gyula Toronyőr: Vándor József Holló: Verebély Iván Petrence király: Vajda László Petrence király kancellárja: Velenczey István Torzonborz király: Horváth Gyula Torzonborz király kancellárja: Benedek Miklós Torzonborz király kémje: Paudits Béla Torzonborz király hadvezére: Kibédi Ervin (5. részben), Szombathy Gyula (6. és 8. részben) Öreg kertész: Képessy József Sárkánylány: Kiss Mari
A sárkány alakjának megformálásához a döntő lökést furcsa módon egy radírtól kapta. Lévai állított be vele, egy kisfiútól orozta el. Ez a kis figura mozdította el a holtpontról az addig mindennel elégedetlen stábot. Eldöntettek az arányok, a kisgyerek mintájára, egyharmad fej, kétharmad test. Fontos volt, hogy pislogni tudjon, nyissa - csukja a száját. A másik nehéz feladatot a sárkány bőre adta. Egy rusztikus frottír szövetet festettek be sárkány zöldre, ez volt a bőre. Nagyon jól mutatott távolról, egész alakban, de egy közeli képen bizony csak egy törölközőnek hatott. Ekkor keletkeztek a „bumbuskák”. Szabó Emőke és Salgó Róza, két kiváló fiatal iparművész nevezték így ezeket a kis félgömböket, amiket az Ő kreativitásuk tett hozzá a sárkány megjelenéséhez. 
Szabó Attila munkásságának kiemelkedő alkotása volt a Süsü a sárkány c. 9 részes bábfilm sorozat. A bábmozgatás igényessége, a látvány csodája, a pontos, aprólékos kidolgozás, a kesztyűs báb műfaját a csúcsra juttatta. A Lévai Sándor tervezővel és Abonyi Antal operatőrrel közösen kialakított díszletforma, ahol a kamera akár körbefordulva is követheti a szereplőt, a filmszerű beállítások, a plánok "élőszerű" használata, a világítás, ami pl. a bábszemeket élővé tette egyaránt hozzájárult, hogy a néző nem a megszokott színpadszerű kesztyűs bábfeldolgozást látta, hanem valami olyan élményt kapott, ahol teljesen elfelejtheti nemcsak a kisgyerek, hanem a nagykamasz, és a felnőtt is, hogy nem élő filmet, hanem bábot lát.
