2015. december 6., vasárnap

Süsü, a sárkány 2. rész. Műhelymunka

Az első Süsü, az 50 perces a Filmgyár műtermeiben készült.
Stúdió 1975
 A folytatások már a televízió belső gyártásában. Ez annak is köszönhető, hogy a díszletműhely részlegeként remek szakembereket felvonultató bábműhely jött létre. Zsengellér Miklós vezetésével.
A Süsü bábjait és makettjeit Kemény Henrik, Rieger Rudolf, Maly Róbert, Salgó Rózsa és Szabó Emőke készítette.
Nemcsak a bábokat kellett a tervek alapján megformálni. Sok apró kellék, mozgó makett, alakfigurák, falba csapódó nyílvessző várt elkészítésre. Pajzsok, kardok, sisakok 10-12 cm nagyságban az alig 60 cm mozgó királyi páncélautó, a vízköpő hal, Maly Róbert, Rieger Rudolf, Pregardt Oszkár és Fekete Árpád munkái.


Maly Róbert 18 évesen került a Süsü produkcióba, s ahogy ő maga meséli, már az első napon rangos feladatot kapott. Egyet a megoldhatatlanok közül. Az Apasárkány figurája elsőre annyira rosszul sikerült, hogy Szabó Attila nem volt hajlandó felvenni a jelenetet. Elképzelhetetlen volt, hogy öt nap alatt egy teljesen új figura készül. És mégis Maly felajánlotta, hogy megcsinálja, éjjel nappal dolgozott, megtanult lehetetlen helyzetekben aludni, de elkészült az új apa


A sárkány alakjának megformálásához a döntő lökést furcsa módon egy radírtól kapta. Lévai állított be vele, egy kisfiútól orozta el. Ez a kis figura mozdította el a holtpontról az addig mindennel elégedetlen stábot. Eldöntettek az arányok, a kisgyerek mintájára, egyharmad fej, kétharmad test. Fontos volt, hogy pislogni tudjon, nyissa - csukja a száját. A másik nehéz feladatot a sárkány bőre adta. Egy rusztikus frottír szövetet festettek be sárkány zöldre, ez volt a bőre. Nagyon jól mutatott távolról, egész alakban, de egy közeli képen bizony csak egy törölközőnek hatott. Ekkor keletkeztek a „bumbuskák”. Szabó Emőke és Salgó Róza, két kiváló fiatal iparművész nevezték így ezeket a kis félgömböket, amiket az Ő kreativitásuk tett hozzá a sárkány megjelenéséhez.


Az 1977. évi Kőszegi Gyermekfilmek és Gyermekműsorok Fesztiváljának szakmai vitájából idézek:
„…egy szakmai megfigyelés: gondoljanak arra hogy emlékeznek -e a paravánízű beállításokra? Hatvan percig úgy nézzük, mintha nem is paravánnal játszanák, hanem valóságos környezetben. Ez pedig olyan lelemény a rendező, díszlettervező, operatőr részéről, ami nagyon ritkán fordul elő ilyen bábokkal eljátszani a dolgot paraván előtt, mintha csaknem rajzfilmet látna az ember. Ez egyszerűen formai rátalálás „ /Sándor György/
 
Szabó Attila munkásságának kiemelkedő alkotása volt a Süsü a sárkány c. 9 részes bábfilm sorozat. A bábmozgatás igényessége, a látvány csodája, a pontos, aprólékos kidolgozás, a kesztyűs báb műfaját a csúcsra juttatta. A Lévai Sándor tervezővel és Abonyi Antal operatőrrel közösen kialakított díszletforma, ahol a kamera akár körbefordulva is követheti a szereplőt, a filmszerű beállítások, a plánok "élőszerű" használata, a világítás, ami pl. a bábszemeket élővé tette egyaránt hozzájárult, hogy a néző nem a megszokott színpadszerű kesztyűs bábfeldolgozást látta, hanem valami olyan élményt kapott, ahol teljesen elfelejtheti nemcsak a kisgyerek, hanem a nagykamasz, és a felnőtt is, hogy nem élő filmet, hanem bábot lát.
Hegedűs Anikó, Szabó Attila, Abonyi Antal, Sárközi András
Lévai Sándor a Süsü forgatáson
 Néhány érdekes:

Süsü fodrásznál járt, az első rész és a folytatások között új frizurát kapott.
Szerintem jól áll neki a kefe haj.
Az első részben a tűzfújás nem úgy sikerült, ahogy tervezték. Ilyen esetekben, mint pl. a tüzet okádó sárkány, impregnálják a szövetet tűzálló anyaggal, az orrába patronokat tesznek és TŰŰŰZ! De a rendező elégedetlen volt a füst mennyiségével, azt szerette volna, ha füstöl mint egy gőzmozdony. Hát megkapta a magáét. És majdnem egy egész új fejet kellett építeni a sárkánynak.
Szabó Attila és Lévai Sándor mindketten megszállott maximalisták voltak, semmilyen kompromisszumot nem tűrtek, a munkatársakat agyon szekálták, őrületbe kergették, mégis szívesen dolgoztak velük, mert tudták a végeredmény megéri. Különben meg ezek a filmesek/tévések - az igaziak - a kihívásokat szeretik, a minőségi munkát és nem megúszni akarják.

Stábfotó 1976 Az első rész forgatása végén


Az első rész - Születés
A második rész - Műhelymunka
A harmadik rész - Lelkesítés
A negyedik rész - Zenebona
Ötödik rész - Hanglemezek

 Süsü honlapja
stáblista 
Írta: Csukás István
Dramaturg: Takács Vera
Rendezte: Szabó Attila
Zeneszerző: Bergendy István
Báb- és díszlettervező: Lévai Sándor
Operatőr: Abonyi Antal
Gyártásvezető: Petrucz Miklós, Singer Dezső
 Felvételvezető: Bánhalmi Anna, Nyuzó Béla, Oláh Lajos
Vágó: Balázsi Zsuzsa, Bessenyei Erzsi, Di Pol Jolanda
Hangmérnök: Tóbel Béla
Grafikus: Gaál Éva, Katona Gyöngyi, Makki Mari, Sáfár Márta

Bábmechanikus: Rieger Rudolf
Makett: Pregardt Oszkár, Maly Róbert
Technikus Fekete Árpád
Koordinátor: Fleiner Gábor
Díszletépítő: Balázs László, Czövek János, Egenhoffer Tibor, Pugris Sándor
Berendező: Fazekas Zoltán
Kellék: Szabó Zsuzsa

Fővilágosító: Békési Lajos, Tréfás Imre
Színes technika: Szabó László
Segédoperatőr: Sárközi András, Szirmai Béla
Vágóasszisztens: Balázsi Zsuzsa, Révész Márta, Tátrai Eszter
Pirotechnika: Varsányi Attila
Naplóvezető: Dr. Nagy Györgyné
Rendezőasszisztens: Cs. Farkas Mihály, Frankó Zsuzsa, Hegedűs Anikó, Östör Zsuzsa, Réti Kata
Fényképek: Kempfner Zsófia, Lippai Ágnes, Szilágyi Mariann, Zich Zsolt
Lézertechnika: Multimédia Stúdió
Zenei rendező: Victor Máté

A bábok és díszletek az MTV díszletgyártó üzemének műhelyeiben készültek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése